BÁCS-KISKUN MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÓ A NÖVÉNYI HULLADÉKÉGETÉS TŰZVÉDELMI SZABÁLYAIRÓL ÉS A TŰZGYÚJTÁSI TILALOMRÓL!

A növényi hulladék égetése belterületen és külterületen egyaránt csak egyéb jogszabályok (erdővédelmi, levegőtisztasági, környezetvédelmi, stb.) betartása és a szükséges engedélyek birtokában lehetséges!
Általános szabály Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján, hogy a lábon álló növényzet, tarló, növény-termesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
Belterületi ingatlanok vonatkozásában azonban az önkormányzat rendeletében szabályozhatja, feltételekhez kötve megengedheti az avar és kerti hulladékok égetését. Azonban azokon a településeken ahol ez nem szabályozott ott továbbra is tilos belterületen égetni.


A külterületi ingatlanok vonatkozásában az OTSZ az irányított égetést lehetővé teszi, de azt előzetesen a tűzvédelmi hatóság engedélyéhez köti, mely azonban nem mentesít az egyéb engedélyek beszerzése alól.
A kérelmet az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az illetékes tűzvédelmi hatósághoz, aki azt 5 munkanapon belül elbírálja.

 

TŰZGYÚJTÁSI TILALOM idején TILOS az avar-, a tarló-, a legelő-, a nád-és a növényi hulladékok irányított égetése!
A tűzgyújtási tilalom fennállásáról tájékozódhat a tűzoltóságokon, valamint a polgármesteri hivatalokban is. (bacs.katasztrofavedelem.hu)
A tűzeseteket követő vizsgálatok bebizonyították, hogy az erdő- és bozóttüzek 99 százalékát az emberi figyelmetlenség vagy a szándékos tűzgyújtás okozza, ugyanakkor az is megállapítható, hogy az erdőtüzek 80 százaléka tavasszal, illetve a nyári hónapokban pusztít.


Erős szélben TILOS tarlót vagy növényi hulladékot égetni!
Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén 20.000-10.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírság szabható ki.
A hulladékégetés humán-és környezet-egészségügyi kockázatairól
Alapvetően a hulladék nyílt téri égetése általános jelleggel Tilos, valamint a tilalom kiterjed a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetésére is.
Ezen főszabály alól ugyanakkor néhány jogszabály enged kivételeket, lehetővé téve a növényi hulladék égetését.

A kivételek:
Belterületi ingatlanok esetében a helyi önkormányzat rendeletében szabályozottan lehetővé teheti avar és kerti hulladékok égetését.
Külterületi ingatlanon az ingatlan tulajdonosa a tűzvédelmi hatóság engedélyével irányított égetést hajthat végre.
Az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.
Természeti területen a Természetvédelmi Felügyelőség engedélye szükséges a gyep, valamint a nád és más vízi növényzet égetéséhez.

Bővebb információkért keresse fel az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltséget az alábbi elérhetőségek egyikén:Baja Kvk: Baja, Bajcsy-Zsilinszky u. 10; Tel.: 79/521-245